HUN ENG
Kutatók éjszakája 2016
A 2016. évi Kutatók éjszakájából is kivette az IoT Kutatóintézet a részét. 3 programmal vártuk az érdeklődőket.

2D-s fotókból 3D modell, és a drónok

A 3D-s filmek és 3D-s modellezés egyre nagyobb teret hódítanak a technika fejlődésével. Ezen program segítségével megtudhatod, hogy hogyan készíthesz akár te is egy valós tárgyról 3D-s modellt a mobilod kamerája segítségével. A technológia lényege a 3D-s rekonstrukció, ami lehetővé teszi, hogy ha több képet készítünk egy tárgyról különböző szögekben, akkor abból a megfelelő program segítségével elő áll a lefotózott tárgy 3D-s modellje. A film-, és a szórakoztatóiparon kívül számos területen alkalmazzák ezt a technikát, úgy mint a mezőgazdaságban, de még az űrkutatásban is.


A mezőgazdaságban a fotók elkészítésében a repülőgépek és manapság a drónok segítenek. Ezek előre meghatározott repülési útvonalon és magasságban - azaz a drónok esetén előre programozottan - haladnak végig, közben pedig a kameráik segítségével légifelvételeket készítenek. Az ezekből a felvételekből előállítható 3D-s modellek lehetővé teszik, hogy lássuk, hogy mennyi és mennyire egészséges a növényzet, így fel lehet becsülni a terméshozamot, lehet látni a terület gyalogos bejárása nélkül, hogy hol van szükség több öntözésre vagy gyomirtásra.


A programon résztvevők megismerkedhetnek a 3D-s rekonstrukció működésével, alkalmazási területeivel. Bemutatásra kerül majd egy bárki számára elérhető ingyenes szoftver is, mely otthon is segít ismerkedni a technológiával. Bemutatjuk az általunk használt drónt is, illetve annak repülésirányító szoftverét, mellyel előre meg tudjuk határozni a repülés útvonalát, melyet a drón aztán autonóm módon repül végig. Élménybeszámolót tartunk a drónos repüléseinkről, illetve bemutatjuk a repülések során készített légifelvételekből előállított 3D-s modellt; ilyen például az egri városháza modellje, valamint egy 15 hektáros napraforgóföldé, amelyen gyomfoltokat tudunk keresni a 3D-s modell segítségével.

Modellvasút terepasztal RFID technológiai helyzetjelzésekkel

Az Eszterházy Károly Egyetem Matematikai és Informatikai Intézetében található egy gyönyörű vasúti terepasztal. A terepasztalon két sínpár fut körbe (külső és belső kör), a vezérlőpanelről a sínekre elektromos áram kapcsolható, vasúti mozdonyok robognak végig a sínpályán és az alagúton. A vezérlőpanelen vezérelhetjük a váltók állapotát is, illetve a kis utcai lámpákét, melyek a parányi embereket, épületeket, járműveket és épületeket világítják meg. A mozdonyok aktuális pozícióját a sínpárok mellett elhelyezett RFID olvasókkal tudjuk nyomon követni. Az intézet célja a terepasztal beszerzésével az egyetem Programtervező informatikus szakán tanuló hallgatók oktatásának segítése volt: a hallgatóknak kellene olyan jól megkonstruált algoritmusokat kiötölni és leprogramozni, melyek a terepasztal folyamatait megfelelően irányítják; például megakadályozzák a mozdonyok összeütközését a váltók megfelelő kapcsolgatásával, illetve akár összetett irányítási feladatokat valósítanak meg.


Az Eszterházy Károly Egyetem IoT Kutatóintézete már hónapok óta dolgozik azon, hogy az RFID-s vasúti terepasztal optimális vezérlést kapjon és ezzel az oktatási célokhoz a lehető leginkább illeszkedjen. Ilyen optimalizáció volt például a terepasztal külső vezérlése 4 ethernet kártya helyett egyetlen eggyel. További példák az eredeti vasúti terepasztal hiányosságaira:

  • A külső és belső kör ellenkező irányú üzeme esetén körváltáskor a váltónál zárlat keletkezett.
  • „Balra" irány esetén nem kapcsolódtak le a jelzőlámpák.
  • Nem volt bekapcsolható a jelzőlámpák sárga színe.
  • Nem lehetett a sebességet programból állítani.
  • Nagy alapsebesség esetén a piros jelzőlámpán át tudott haladni. (Nem volt fékezés ilyen esetben.)
  • A terepasztalon az utcai lámpák világítása nem volt kapcsolható.

A terepasztal vadonatúj, modern és profi kinézetű vezérlőpultot kapott, melyet az IoT Kutatóintézet fejlesztett. A vezérlést biztosító „agy", azaz a vezérlő program is friss fejlesztés eredménye, mely lehetővé teszi azt is, hogy a terepasztal távolról is vezérelhető legyen.

A látogatók színes beszámoló keretében kapnak betekintést abba, hogy milyen izgalmas, összetett és – ugyanakkor – szórakoztató munka egy ilyen RFID-s terepasztal hardveres és szoftveres fejlesztésében részt venni, valamint maguk is nyomogathatják a gombokat a vezérlőpanelen, kapcsolgathatják a váltókat és róhatják a köröket a mozdonyokkal.

IoThunder - A mobil vihar

Az IoThunder a modern kori lámpa egy változata, aminek felhő alakú testében a beépített mikrovezérlő és az arra kötött LED-ek segítségével villámlásokat tudsz szimulálni, és mindezt az okostelefonod segítségével tudod vezérelni. Az Internet of Things, vagyis a dolgok internete térhódítása a közéletben a szórakoztató elektronika területén a leggyorsabb. Az okostelefonok, okos televíziók, vezeték nélküli hangszórók, sőt ma már a drónok is megtalálhatók egyre több háztartásban.
Mindezek mellett a lakások világítástechnikája is egyre kifinomultabb, és egyre több háztartásban az internetről irányítható. Mik ennek az előnyei, és mik a hátrányai? Hogyan épül fel egy ilyen rendszer, honnan érhető el, milyen eszközökről irányítható, mi garantálja, hogy csak az illetékesek férnek hozzá?
De talán a legérdekesebb kérdés számunkra az, hogy hogyan építhetünk mi magunk ilyen eszközöket, vagy állíthatjuk elő ilyen eszközök egész rendszerét?
A program betekintést nyújt, egy internetre csatlakoztatott felhő alakú lámpa felépítésébe, és megtudhatod milyen eszközökre van szükséged ahhoz, hogy akár te magad is létrehozhass egyet.